Lételmélet.

Már megint zsepi hegyek, még jó hogy csak én sajnálom magam ennyire, pedig akkor is bennem van az, hogy többre kéne magam értékelni.
Néha nem tudom hová tegyem a gondolatokat és az érzéseket, nagyon bosszantó.
Igen, van hogy rosszul esik néhány dolog, amik számodra mondhatni természetesek.
Én már csak így vagyok gabi, két lábon járó szentimentálé, vagy a másik véglet, hogy leszarom - de akkor nagyon.

bármikor

Néha mondd te is, hogy kedvelsz.

Ismét egy pompás hétvégén vagyunk túl, kár hogy olyan hideg volt a cirkuszban, és hazafele (még sár is ójaj a cipőkék), na meg az, hogy csak két fóka volt. Semmi bálna. Hiányoltam azért. Micsoda zenebona volt! <3

Fogyni kéne.

Nagyon félek.

"Ebben a pillanatban 6.470.818.671 ember él a világon. Vannak, akik félnek, vannak, akik hazatérnek, vannak, akik hazudnak, hogy túléljék a hétköznapokat, mások éppen most szembesülnek az igazsággal. Vannak ördögi emberek, akik háborúskodásra születtek, mások meg arra, hogy az ördöggel viaskodjanak. Több mint 6 milliárd ember él a földön, több mint 6 milliárd lélek, és néha csak egyetlen-egyre lenne szükségünk."

Újra magamra találtam. Ideje volt.