Lételmélet.

Heló Győr, heló. Elején nehézkes volt, honvágyam volt, összekapások is voltak, és annyira földhöz vágott hogy még sírdogáltam is, mintha fojtogattak volna. Sok nyolclábúval összeverekedtem, szöcske a vállon, várj ne mozdulj, hol a telefonod lefényképezem. AZONNAL SZEDD LE RÓLAM! Viszont a gyíkok lenyűgöztek..vagy csak az a kép amit csináltam? :$ Nos, ilyen volt ez a 2hét, aztán békülések, picit féltékenykedtem, de ez az egészséges nem? Mármint az már valami ha az ember az. A szakácsok iszonyú jó fejek voltak/ még most is azok. Nem feledem Norbitól az "autentikus gulyást" és a "logisztikailag nem kivitelezhető" gyakori szókapcsolatokat. Mi csak összenézünk és mosolygunk egymásra. Nem bántam meg ezt a két hetet, nem bánom hogy az első kiütéses élményed velem volt, én ott vagyok, hisz azért vagyok, nem esik és nem is eshet nehezemre. Én csak örülök ha tudok segíteni, ha hagyod. Igazán, érzelmileg túlcsordultam, és hogy miért pont én, ilyen kérdések merülnek fel bennem. Kedvellek. Aztán fogjuk a pokrócot meg a sört és menjünk ki csillagokat nézni, nézd milyen szép a Hold. 
Lassacskán nekiláthatok a bálnánknak, meg a párnának. Az első remekművem lesz. Izgatott vagyok. 
Tegnap Zsuzsit elráncigáltam magammal vásárolni, ne ne gabi többet ne! Nem bírtam leállni, csak úgy kapkodtam le a ruhákat, olyan szépek. Ha nem ezért, akkor mi másért dolgoztam volna? Ennyi nekünk is jár. Csütörtökön fodrász és lányok. Pénteken benézek az idősekhez is. Jó picit szociális életet élni haha.

Olybá tűnik minden rendben. Majdnemhogy tökéletes, ó és micsoda idő, ha továbbra is ilyen idő lesz, fogom magam és tekerek. De egyedül nem jó, Alexával megbeszéltem és elméletileg majd bicóval megyünk susuba :]
Csuda telefont kaptam, de a többi ajándék sem maradhat kommentár nélkül, a ruháktól elkezdve egészen a lila körömlakkig. Olyan jó volt velük. Istenigazából..szerencsésnek mondhatom magam. Kívántunk is, Zitus nagyon örült a tortának :] Próbálom magam ahhoz tartani, és ilyenkor... egészen nyugodtan mondhatom hogy kigyógyultam belőle, már nem érdekel, ez a tavasz pedig még kedvez is, egyszerűen tökéletes harmóniában vagyok magammal. A nénik megintcsak odavoltak értem meg vissza, gabi menj a demibe, mindjárt jövök! Oké. Jó napot, hogy vagyunk? Mint egy idióta, úgy éreztem magam. Én is jobbnak láttam nem megszólalni, viszont hallgatóztam, vagyis nem lehetett nem meghallani ahogy pusmognak..nézd, milyen helyes kislány! Beléjük fúrtam a tekintetem ők pedig csak.. nééézd, még mosolygott is. Jaj de kis helyes. Igen,igen, megint mosolygott!